Oskar Fischinger

TÖRTÉNET

Az avantgárd művészeti irányzatokra jellemző nonfiguratív képi világ és gondolkozás nagyban meghatározta a még konvenciók nélküli új médiumhoz, a mozgóképhez való viszonyulást. Az adott körülményeket figyelembe véve az absztrakt kísérleti film kialakulása nem meglepő, már csak azért sem, mert a klasszikus képzőművészeti műfajok avantgárd törekvéseinek jelentős része koncepciójából eredően kapcsolódott a mozgáshoz. Így a technikai feltételek megteremtése után már csak karnyújtásnyira volt a tényleges mozgóképes megvalósítás, amely a társművészetekkel továbbra is szorosan összefonódva teret adott az idővel, ritmussal, fénnyel és a puszta geometrikus formákkal való játéknak. A kísérleti filmek készítői az abszolút alkotói szabadságot részesítve előnyben távol maradtak az irodalmi feldolgozások, a történetmesélés és általában a narráció kötöttségeitől.

Az avantgárd irányzatok térhódításának idején a szabad művészi önkifejezés tekintetében Németország és Franciaország volt a vezető. A franciák a dadaizmus és a szürrealizmus jegyében alkottak, és ennek megfelelően a már létező valóságot értelmezték át, miközben a németek formai és geometriai szabályok alapján, a szuprematizmus, a Bauhaus és az expresszionizmus irányából közelítettek. A német absztrakt kísérleti film négy meghatározó alakja, Walther Ruttmann, Hans Richter, Viking Eggeling és Oskar Fischinger megteremtette az abszolút film irányzatát, melyet a figuratív látvány és a narratív megközelítés teljes elutasítása, valamint a mozgással, fénnyel és ritmussal való kísérletezés jellemez, más szóval a film minden konkrét tartalomtól mentes formanyelvének kutatása és alkalmazása. Ugyancsak az ő nevükhöz fűződik a vizuális zene műfaja is, amely az absztrakt mozgókép és a zene kapcsolatának lehetőségeit vizsgálja. ^ld.

AVANTGÁRD

ENTARTETE KUNST

MOZGÓKÉP

FILM

FILM

GOOGLE DODDLE - FISCHINGER 117

ABSZTRAKCIÓ

MÜNCHEN-BERLIN WANDERUNG

RAUMLICHTKUNST

SZÍNES FILM

GUGGENHEIM

KREISE

KOMPOSITION IN BLAU

AN OPTICAL POEM

Ha kell egy kis Fantázia...

Nagyon valószínű, hogy Walt Disney Fantasia című rajzfilmjét többen látták, mint bármilyen más vizuális zenei produkciót. A film létrehozásában sok szakember működött közre. A sokféle elképzelésből tetszetős, de meglehetősen banális szekvenciák kavalkádja bontakozik ki, hiszen ez a film, amelyet 1939–1940-ben dobtak piacra, alapvetően kommerciális termék volt. Oskar Fischinger és Jules Engel, akiknek ugyan jelentős szerepük volt a Fantasia megalkotásában, akárcsak sokan mások, nincsenek feltüntetve a film főcímlistáján. Oskar Fischinger készítette a képsorrendet és a speciális animációs mozgásokat a Bach Toccata és fúgájának jelentős részére, még mielőtt (egyebek közt tiltakozásul a vázlatait ért módosítások miatt) felmondta volna állását Disneynél. Mégis újra és újra az ő filmjeit vetítették a rajzfilmes csapatnak, s így hatása a negyvenes években mindvégig érezhető maradt. ^ld.

MOTION PAINTING no. I.

OLAJFESTMÉNYEK

LUMIGRÁF

Walther Ruttmann - Lichtspiel Opus I.

A korai német mozgóképművészet kiemelkedő személyisége. Építészként kezdte pályáját, de kiváló hegedűs és csellista is volt. Vizuális művészként absztrakt festészettel és grafikával foglalkozott, ám ezzel az ezerkilencszáztízes években felhagyott, mondván, hogy a hagyományos festményt nem lehet mozgásba hozni. Innentől kezdve egész munkásságát a mozgóképnek szentelte.
Fischingerhez hasonlóan dolgozott együtt Fritz Lang filmrendező és forgatókönyvíróval. Tehetségére a nemzetiszocialista propagandagépezet szintén igényt tartott, volt időszak, amikor a német erőket méltató filmeket készített. A kor kiemelkedő alkotóihoz hasonlóan igen sokoldalú volt, operatőri és rendezési feladatokhoz is értett. A politikai szemszögből vitatott, de mégis elismerendő német film-nagyasszony, Leni Riefenstahl munkatársaként is dolgozott.
Életművéből kiemelendő alkotás a Berlin, egy nagyváros szimfóniája c. film, melyről a megjelenés évében, 1927-ben Kassák Lajos így írt: a legfilmesebb film, ami eddig a közönség elé került. (...) A filmnek nincs novellisztikus tartalma, nincs tendenciózus társadalmi beállítottsága, félreérthetetlenül önmagáért való, a filmalkotás jelentôségét reprezentáló produktum. Nem elbeszél, hanem megtörténik. Az élet játéka a síkon, a szemeinken át jön el hozzánk, és elfelejteti velünk háttérbe szorult halló-, tapintó- és beszélőszerveinket. ^ld.

Egyik korai alkotása, az első nyilvánosan vetített absztrakt film volt, és komoly elismerést váltott ki szakmai körökben. A film egyszerű formák kiegyensúlyozott, harmonikus mozgása, amőbaszerű elemek tűnnek fel, haladnak át a képen, íves és szögletes alakzatok váltják egymást, mindez kiváló képkompozícióval és ritmusban megvalósítva. A műnek három folytatása készült, Lichtspiel Opus II, III, IV címmel, amelyeket szintén értékes alkotásként tart számon a mozgóképtörténet. A filmek technikája pontosan nem ismert, a korabeli leírások különböző megoldásokat emlegetnek, miniatűr festett üveglapok vagy gyurmaformák, esetleg tükrök használatát feltételezve. A vetítéseket maga Ruttmann kísérte hegedűjátékával. ^ld.

Viking Eggeling - Symphonie diagonale

Svéd származású avantgárd művész, filmkészítő. Az abszolút film és a vizuális zene úttörője.

Eggeling elsőként alkalmazta a tiszta formák ritmikus mozgásának kifejezésére a filmet. Ezzel egy teljesen modern, új stílust alakított ki, és felfedte a filmben rejlő egyik legérdekesebb lehetőséget. ^ld.
A fényből és a mozgásból indul ki. A vásznon azonban nem emberek, nem is a természet jelenségei váltakoznak, hanem különböző formák, színfoltok, vonalak merülnek fel, bontakoznak ki, olvadnak egymásba, küzdenek egymással, éppoly elvontan és megfoghatatlanul, mint valami szimfónia dallamai. ^ld.

K!

INSPIRÁLVA